Mi is az a munkaalkalmassági vizsgálat?
A munkaalkalmassági vizsgálat az egyik legfontosabb lépés a munkába állás előtt, mégis sokan csak futólag hallanak róla. Ez az orvosi ellenőrzés arra szolgál, hogy megállapítsák, az adott munkavállaló egészségi állapota megfelel-e a betöltendő munkakör elvárásainak. A vizsgálat célja tehát nemcsak a munkáltató védelme, hanem a munkavállaló biztonságának és egészségének megóvása is. A rosszul megválasztott munkakör egészségkárosodást okozhat, ezért kiemelten fontos, hogy egy független orvosi szakvélemény állapítsa meg az alkalmasságot.
Miért szükséges a vizsgálat?
A munkaalkalmassági vizsgálat alapvető célja a dolgozók egészségének megőrzése, a munkahelyi balesetek és megbetegedések elkerülése. Sok foglalkozás jelentős fizikai, pszichés vagy vegyi terheléssel jár, melyeket csak meghatározott egészségi állapottal lehet biztonságosan ellátni. A vizsgálat kiszűri azokat az egészségügyi gondokat, melyek a munkavégzés során rosszabbodhatnak, vagy veszélyt jelenthetnek a munkavállalóra és a környezetére. A munkáltató is érdekelt az alkalmazottak hosszú távú egészségében, mivel ez hatással van a termelékenységre, a munka minőségére, valamint a munkahelyi légkörre. Továbbá törvény is kötelezi a munkáltatót, hogy csak érvényes munkaalkalmassági vizsgálattal rendelkező személyt foglalkoztathasson..
Kiknek kötelező a munkaalkalmassági vizsgálat?
A munkaköri alkalmassági vizsgálat kötelező érvényű minden dolgozó számára, a munkakörétől függetlenül. Az eltérések legfeljebb a vizsgálatok ismétlésének gyakoriságában és a konkrétan elvégzendő vizsgálatokban nyilvánulnak meg. Az első, úgynevezett előzetes vizsgálatot minden új alkalmazottnak el kell végeztetnie a munkába állás előtt. Ez akkor is érvényes, ha valaki egy másik vállalattól érkezik ugyanarra a munkakörre. Az időszakos vizsgálat gyakoriságát a munkavégzés jellege és az egészségi állapot határozza meg. Vannak munkakörök, ahol évente kötelező, máshol elegendő kétévente vagy háromévente elvégezni. Emellett létezik rendkívüli vizsgálat is, amelyet akkor végeznek el, ha a dolgozó egészségi állapotában olyan változás történik (például baleset, betegség, hosszantartó táppénz), amely befolyásolhatja a munkavégző képességét.
Milyen részekből áll egy orvosi alkalmassági vizsgálat?
A munkaalkalmassági
vizsgálat alapvetően háziorvosi vagy foglalkozás-egészségügyi orvos által
végzett ellenőrzés, amely az adott munkakör speciális követelményeit veszi
figyelembe.
A vizsgálat jellemzően az alábbi elemekből áll:
– Részletes kórelőzmény felvétel: az orvos megkérdezi a munkavállalót korábbi betegségeiről, műtéteiről, gyógyszerszedéséről, esetleges allergiákról.
– Általános fizikális vizsgálat: vérnyomásmérés, pulzus, testsúly, testmagasság, látás- és hallásvizsgálat, mozgásszervi ellenőrzés.
– Szükség esetén célzott vizsgálatok: ha a munkakör megköveteli, akkor sor kerülhet EKG-ra, laborvizsgálatra, tüdőszűrésre, pszichológiai vizsgálatra, vagy akár drogtesztre is.
– Védőoltások ellenőrzése: bizonyos munkakörökhöz (pl. egészségügyi, vendéglátás) kötelező lehet védőoltás, amit az orvos felmér és szükség esetén bead.
Az orvosi vizsgálat végén a foglalkozás-egészségügyi orvos írásos véleményt ad ki, amelyben szerepel, hogy a munkavállaló alkalmas, ideiglenesen alkalmatlan vagy véglegesen alkalmatlan az adott munkakör betöltésére.
Meddig érvényes egy munkaalkalmassági vizsgálat?
A munkavállalók alkalmasságát vizsgáló felmérés érvényessége sok mindentől függ, konkrétan a munka jellegétől, valamint az alkalmazott egészségi állapotától. Általános szabály, hogy a legtöbb irodai jellegű feladatnál elegendő a vizsgálatot kétévente megismételni. Ha a munka fizikailag megterhelőbb, veszélyesebb vagy magasabb pszichés nyomást jelent, akkor az érvényességi idő lerövidülhet, akár egy év is elég. Ha a munkavállaló tartósan, mondjuk hónapokra kiesik a munkából, akár betegség, akár más ok miatt, a visszatéréskor újabb vizsgálat válik szükségessé. A vizsgálat eredményét magába foglaló iratot a munkáltatónak kell megőrizni, valamint gondoskodnia kell az újbóli vizsgálatról a korábbi érvényességének lejártakor.
Mi történik, ha valaki nem vesz részt a vizsgálaton?
A jogszabály szerint munkát csak az végezhet, aki rendelkezik érvényes munkaalkalmassági vizsgálattal. Ha valaki megtagadja a vizsgálaton való részvételt, a munkáltató jogszerűen megtagadhatja a munkavégzés lehetőségét. Emellett súlyosabb esetben munkajogi következményei is lehetnek a mulasztásnak. Ugyanez érvényes akkor is, ha lejár az érvényességi idő, és az újabb vizsgálat nem történik meg. Fontos tudni, hogy a munkáltató felelőssége is fennáll, tehát ha olyan dolgozót alkalmaz, aki nem rendelkezik érvényes alkalmasságival, ő is jogszabályt sért, és ezért bírságot is kaphat.
A vizsgálat költségei – ki fizeti?
A munkaalkalmassági vizsgálat költségeit mindig a munkáltató állja. Ez alól kivétel lehet, ha valaki egyéni vállalkozóként saját maga számára kér alkalmassági vizsgálatot, mert ebben az esetben természetesen ő viseli a költségeket. A vizsgálat elvégzése általában egy foglalkozás-egészségügyi szolgáltatóval kötött szerződés alapján történik, amely biztosítja a szükséges orvosi hátteret.
Hogyan érdemes készülni a vizsgálatra?
A vizsgálathoz nem szükséges különösebben előkészülni, viszont érdemes néhány dologra odafigyelni. Ajánlott a korábbi orvosi iratokat (leletek, zárójelentések) magunkkal vinni, amennyiben az orvos számára fontosak lehetnek. Fontos, hogy a vizsgálat napján mellőzzük az alkoholt, kerüljük a koffeint, és lehetőség szerint kipihenten érkezzünk a helyszínre. Amennyiben gyógyszert szedünk, azt ne hagyjuk abba, de mindenképp jelezzük ezt az orvosnak. A vizsgálat időtartama általában nem hosszú, nagyjából 20-30 percet vesz igénybe, de ez függhet a munkakörtől és az esetleges kiegészítő vizsgálatoktól.
A munkaköri alkalmassági vizsgálat nem pusztán egy kötelező orvosi procedúra, hanem a munkavállalók egészségének védelmét szolgáló alapvető intézkedés. Segítségével megelőzhetők a munka közbeni egészségkárosodások, a balesetek, valamint biztosítható, hogy mindenki olyan munkakörben dolgozzon, ami összhangban van az egészségi állapotával. Érdemes tehát komolyan venni, és tudatosan hozzáállni, hiszen a saját biztonságunk és jólétünk a tét.