A veszettség egy rendkívül súlyos, vírus okozta megbetegedés, amely az idegrendszert támadja meg, és kezelés nélkül szinte mindig halálos kimenetelű. Ez a rettegett kórokozó elsősorban emlősállatokat fertőz meg, de az emberre is veszélyt jelent. A betegség évezredek óta ismert, és bár napjainkban rendelkezünk hatékony megelőzési módszerekkel, még mindig jelentős közegészségügyi problémát vet fel.
A veszettséget olyan vírus okozza, amely nyállal terjed, többnyire fertőzött állat harapása útján. A leggyakoribb terjesztők között találjuk a kutyákat, macskákat, rókákat, denevéreket és egyéb vadon élő emlősöket. A vírus a harapás helyén bekerül a szervezetbe, majd lassan, de biztosan halad az idegrostok mentén az agy felé. A folyamat hetekig, sőt akár hónapokig is eltarthat, ami egyben lehetőséget ad a betegség megelőzésére a fertőzést követően is.
Milyen tünetei vannak?
A veszettség kezdeti tünetei nem egyértelműek, jelentkezhet láz, fejfájás, általános rosszullét. Ahogy a vírus eléri az agyat, súlyosabb neurológiai tünetek alakulnak ki. A betegek sokszor hallucinálnak, zavarttá és agresszívvá válhatnak. A betegség egyik jellegzetes tünete a hydrophobia, vagyis a víztől való félelem, amely a nyelési nehézségekkel függ össze. A betegség előrehaladtával bénulások lépnek fel, és végül a légzőizmok leállása okozza a halált.
A veszettség diagnózisa nem egyszerű, mivel a tünetek megjelenésekor már általában késő a beavatkozás. A betegség gyanúja esetén az orvosok figyelembe veszik a páciens kórtörténetét, elsősorban az esetleges állatharapásokat. A végleges diagnózist csak speciális laboratóriumi vizsgálatokkal lehet felállítani.
Sajnos, ha a tünetek már megjelentek, a veszettség gyakorlatilag gyógyíthatatlan. Néhány esetben sikerült már embereknek túlélnie, de súlyos neurológiai károsodásokat szenvedtek.
A veszettség elleni küzdelem kulcsa a megelőzés. Ennek legfontosabb elemei a háziállatok rendszeres oltása, a kóbor állatok számának csökkentése, valamint az emberek tájékoztatása a betegség veszélyeiről és a teendőkről állatharapás esetén. Ha valakit megharap egy potenciálisan fertőzött állat, azonnal orvoshoz kell fordulnia. A seb alapos kitisztítása mellett megkezdik a veszettség elleni oltássorozatot, amely ma már biztonságos és hatékony. Az oltást a harapást követően minél hamarabb, de lehetőleg 72 órán belül el kell kezdeni. Magas kockázatú csoportokba tartozók, például állatorvosoknak vagy vadőröknek ajánlott a megelőző védőoltás is.
Bár a fejlett országokban a veszettség ritka betegséggé vált, globálisan még mindig jelentős gondot okoz. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint évente mintegy 59 000 ember hal meg veszettségben, főként Afrikában és Ázsiában. A legtöbb áldozat sajnos gyermek. Hazánkban minden évben kötelező a kutyák veszettség-elleni oltása, figyeljünk, hogy ezt mindig adassuk be. Amikor készülünk az állatorvoshoz, ellenőrizzük, hogy minden szükséges kutyafelszerelés a rendelkezésünkre áll-e, gondolunk itt a pórázra vagy kutyahordozóra.
A jó hír, hogy összehangolt erőfeszítésekkel jelentős eredményeket lehet elérni. Több ország, köztük Japán, Finnország és az Egyesült Királyság sikeresen felszámolta a kutyák által terjesztett veszettséget. A WHO célja, hogy 2030-ra globálisan nullára csökkentse a kutyák, rókák által okozott emberi veszettség-halálesetek számát.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése