A koronavírus előtt is léteztek olyan világjárványok, amelyek alaposan felforgatták az emberiség életét. Ilyen volt a XIV-ik századi pestis, amely során az elhalálozás százmilliós nagyságrendre tehető, vagy a XX-ik századi spanyolnátha. A korai időkben még nem álltak rendelkezésre olyan orvosi megoldások, amelyekkel hatékonyan lehetett volna védekezni a kórságok ellen, azonban az 1770-es években egy véletlen felfedezés során megtalálták a világ első védőoltását.
Világjárványok után sokszor kialakul az úgynevezett nyájimmunitás, ami azt jelenti, hogy az emberiség ellenállóvá válik egy adott kórokozó ellen, így az a feledésbe merül. Modern korunkban már nem ennyire egyszerű a helyzet, hiszen különféle okok miatt megjelenhetnek mutációk, amelyek újra kihívások elé állítják Földünk népességét. A tudomány fejlődésének köszönhetően azonban a védőoltások képesek védelmet biztosítani az igazán súlyos, ám a nyájimmunitással nem védhető fertőzések ellen. Jelenleg ezen vakcinák többségét még gyermekkorban kell beadni annak érdekében, hogy a szervezet megfelelő védőmechanizmusai kialakuljanak.
Melyek a kötelező védőoltások és melyek az ajánlottak gyermekkorban?
Létezik egy úgynevezett oltási naptár, amely meghatározza, hogy egy gyermeknek mikor milyen vakcinát kell megkapnia. Az első a TBC, azaz a tuberkulózis elleni védettséget biztosító injekció, majd sorban jön a DTPa, Hib, IPV, végül pedig a Hepatitis B oltás. Léteznek ezeken felül ajánlott, és nem kötelező változatok, amelyeket jellemzően magánrendelőkben – mint amilyen például a Budai Oltóközpont is- lehet beadatni, térítés ellenében. A legismertebbek közé tartoznak a rotavírus, a bárányhímlő, vagy a kullancsok által terjesztett, agyvelőgyulladást kiváltó megbetegedések ellen védő vakcinák. Ezeknek a beadatását is egyre több szülő tartja fontosnak.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése